Kriptovaluta az iszlámban: Haram vagy Halal?
Dátum: 04.06.2024
A kriptovaluta technológiájának a mainstream környezetbe való integrálása kiterjesztette befolyását az iszlám társadalmakra, kérdéseket vetve fel a Korán által vezérelt Shariah elveivel való összeegyeztethetőségével kapcsolatban. A vita a körül forog, hogy a kriptovaluták elfogadhatónak tekinthetők-e („halal”) vagy megengedhetetlennek („haram”). A kriptográfia iszlám értékekkel való összehangolásáról folyó viták még nem hoztak végleges választ. Ebben a cikkben a CryptoChipy különféle szempontokat mutat be a témában.

Kihívások a Crypto Halal deklarálásával kapcsolatban

Íme néhány kulcsfontosságú ok, amiért az iszlám közösség bizonyos csoportjai potenciálisan haramnak tekintik a kriptovalutákat. Ez a lista nem teljes, de rávilágít a főbb vitapontokra.

1. Kamat- és jövedelmezőségi aggályok

A saría törvénye értelmében a valutáknak az áruk és szolgáltatások cseréjének médiumaként kell szolgálniuk anélkül, hogy profitot termelnének. A kriptovaluták – gyakran a tőzsdékhez hasonlítva – spekulatív eszközök, ahol a felhasználók tokeneket kölcsönözhetnek és kamatot halmozhatnak fel. Ez a gyakorlat ellentmond a kamatszerzés iszlám tilalmának.

A Bitcoint, mivel deflációs és nem kamattermelő, gyakran az egyik leghalalabb kriptovalutának tekintik. Azok az érmék, amelyek a munka igazolásának modelljein működnek, általában nem halmoznak fel kamatot, és elfogadhatók lehetnek a saría elveit követő muszlimok számára.

2. Társulás magas kockázatú és tiltott tevékenységekkel

A kriptovaluták volatilitása a szerencsejátékhoz hasonló spekulatív befektetésekhez igazítja őket, ami szigorúan tiltott az iszlámban. Ráadásul a kripto-kaszinók térnyerése tovább erősíti a kriptográfia és a szerencsejáték közötti kapcsolatot. Az iszlám törvények tiltják a szerencsejáték minden formáját, és a kriptográfiai használatban részt vevő muszlimoknak azt tanácsolják, hogy kerüljék a spekulatív kereskedést a hosszú távú birtoklás javára.

Ezen túlmenően a tét, ahol a tokeneket kamatszerzés céljából zárolják, egy másik haramnak minősülő gyakorlat. Az ilyen tevékenységek ellentmondanak az iszlám elveknek, még akkor is, ha a kriptoeszközök, például a Bitcoin észlelt értéke és szűkössége halal alternatívát jelenthet.

3. Decentralizáció és a felügyelet hiánya

A kriptovaluták decentralizált jellege, ahol egyetlen központi hatóság sem irányítja vagy szabályozza a tranzakciókat, újabb ütközést jelent a saría törvényeivel. A kormányok vagy pénzügyi testületek hatékony szabályozása potenciálisan megváltoztathatja a felfogást, és a kriptot inkább a tőzsdékben lévő devizaként kezelné. A kriptoval kapcsolatos anonimitás és a felügyelet hiánya azonban megkönnyítette a tiltott tevékenységeket, tovább bonyolítva az elfogadást.

4. Kétértelműség az értékteremtésben

A saríának megfelelő üzleti gyakorlatok világosságot igényelnek a vagyonteremtés során. A kriptovaluták e tekintetben gyakran nem átláthatók, ami megkérdőjelezi megengedhetőségüket. Míg az olyan platformok, mint az Ethereum és a Cardano nyilvánosságra hozták értékteremtési mechanizmusaikat, az iszlám törvények értelmében továbbra is problémás a tét-bizonyítási modellekre és a kamatfelhalmozásra való támaszkodásuk.

Érvek a kriptográfiai halal státusz mellett

A kriptovaluták sokfélék, és ha mindegyiket haram-nak nevezik, akkor ez figyelmen kívül hagyja egyedi tulajdonságaikat. Sok bevett kriptovalutát egyre inkább halalként ismernek el, amelyek életképes fizetési módként szolgálnak áruk és szolgáltatások tekintetében. Ilyen például a Bitcoin, az Ethereum, a Litecoin, a Binance Coin, a Polkadot, a Chainlink és a Monero. Ezek a tokenek igazodhatnak az iszlám értékrendhez, különösen, ha törvényes tranzakciókra használják, nem pedig spekulatív nyereségre.

Iszlám tudósok perspektívái a kriptovalutával kapcsolatban

Mufti Muhammad Abu-Bakar, a saría tanácsadója és a Blossom Finance korábbi tanácsadója 2018-ban a saría törvényei szerint megengedettnek nyilvánította a Bitcoint, ami a muszlim közösség kriptobefektetéseinek megugrásához vezetett. Azzal érvelt, hogy bár spekulatívak, a kriptovaluták ebben a tekintetben nem különböznek a hagyományos valutáktól.

Más tudósok, például Ziyaad Mahomed (HSBC Amanah Malaysia Bhd) és Faraz Adam mufti szintén támogatják a kriptográfia megengedettségét. Azonban az olyan eltérő hangok, mint Shaykh Shawki Allam, az egyiptomi nagymufti és Shaykh Haitham Al Haddad rávilágítanak a kriptográfia magas kockázatára és megkérdőjelezhető hitelességére, és az iszlám értékekkel összeegyeztethetetlennek tekintik.

Útmutató a kriptovaluta értékeléséhez iszlám kontextusban

Továbbra is bonyolult annak meghatározása, hogy a kriptovaluták halal-e vagy haram-e. Azoknak a muszlimoknak, akik érdeklődnek a kriptográfia iránt, alaposan meg kell kutatniuk annak összeegyeztethetőségét az iszlám törvényekkel. A kedvező opciók közé tartozhatnak a bevett kriptovaluták és platformok, miközben kerüli az olyan gyakorlatokat, mint a tét és a határidős kereskedés. A CryptoChipy arra törekszik, hogy oktatási betekintést nyújtson a témában, de arra bátorítja az olvasókat, hogy kérjenek tanácsot képzett iszlám pénzügyi szakértőktől.

A felelősség megtagadása: A kriptovaluta rendkívül ingadozó, és nem biztos, hogy minden befektető számára megfelelő. Soha ne fektessen be olyan pénzt, amelyet nem engedhet meg magának. Az itt közölt információk oktatási célokat szolgálnak, és nem tekinthetők pénzügyi vagy befektetési tanácsnak. Ezenkívül a CryptoChipy nem hiteles forrás az iszlám pénzügyekkel kapcsolatban, és az olvasóknak azt tanácsoljuk, hogy forduljanak megbízható iszlám tudósokhoz útmutatásért.