Az EKB ellenzi a Bitcoint?
A válasz egyértelmű „igen”-nek tűnik, de lehet, hogy több is van benne. A kriptovaluták történetének egyik legnagyobb vesztesége az FTX tőzsde összeomlásából fakadt, amelynek értéke egykor 32 milliárd dollár volt. Az EKB észrevételeinek időzítése jelentős, különösen az amerikai jegybank kamatemelései miatt, amelyek tovább fokozták a piac idei visszaesését.
Nem az EKB az egyetlen jelentős pénzintézet, amely szkepticizmust tanúsított a digitális valuták iránt. Az FTX bukása arra késztette a döntéshozókat és a szabályozókat szerte a világon, hogy újraértékeljék a kriptovalutákkal kapcsolatos véleményüket. Erőfeszítéseket tettek a kriptohasználat normalizálására a 2021-es bikapiacot követően, amely soha nem látott mértékben terjedt el. A hatóságok azonban aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a Bitcoin (és általában a kriptovaluták) alááshatja a hagyományos pénzintézetekbe vetett közbizalmat.
Miért jelent veszélyt a DeFi a központi bankokra?
A decentralizált pénzügy (DeFi) több szempontból is kiemelkedik a hagyományos pénzügyek közül, többek között az átláthatóságra, az összeállíthatóságra, a kriptoeszközök használatára és a decentralizált kormányzásra összpontosít. A DeFi hálózaton belüli felhasználók közvetlenül kezelheti digitális valutáikat, közvetítők vagy letétkezelők nélkül. Az automatizált szabályok és kódok helyettesítik a központosított közvetítőket, biztosítva a rendszerbe vetett bizalmat. A tranzakciókat intelligens szerződéseken keresztül hajtják végre, amelyek előre meghatározott szabályokat követnek, minimális emberi közreműködéssel.
A DeFi kulcsfontosságú pénzügyi termékei a hagyományos banki szolgáltatások decentralizált alternatívái, de a kriptoeszköz-területen belül. A legismertebb DeFi alkalmazások olyan szolgáltatásokat kínálnak, mint a kriptokölcsönök, ahol kriptoeszközöket használnak fedezetként, vagy lehetővé teszik az automatizált devizakereskedést a kriptoeszközöket tartalmazó likviditási poolokon belül. Könnyű megérteni, hogy a hagyományos bankok miért tekintik ezeket a koncepciókat a kialakult monopóliumuk közvetlen veszélyének.
A DeFi és a kriptovaluta szabályozás előnyei és hátrányai
A kriptovaluta piacok szabályozása hasznosnak bizonyult azáltal, hogy növelte a befektetői bizalmat, több tőkét vonzott az ágazatba, elősegítette az innovációt és csökkentette a csaló tevékenységeket. Bár nem mindenki van meggyőződve róla, ez a DeFi-re is vonatkozhat, és mind az ismertség, mind a megértés kulcsfontosságú tényező lehet a szélesebb körű elfogadásában.
Nem biztos, hogy a DeFi-re kényszeríteni a szabályozást a leghatékonyabb megoldás. Mindazonáltal a meglévő szabályozási keretek alkalmazása az ember által generált kódokra, például az intelligens szerződésekre rendkívül kihívást jelentő feladat, mivel a hagyományos szabályok jellemzően embereket érintő tranzakciókra vonatkoznak. Az e kódexek mögött meghúzódó elvek azonban felhasználhatók szabályozási szabványok kialakítására.
Ez magában foglalhatja tőkelimitek és kockázatkezelési rendszerek létrehozását a DeFi térben működő magánszolgáltatók számára. Ez a megközelítés azonban ellenkezik a decentralizáció alapelvével, amely együttműködésen alapuló gondolkodásmódot követel meg a DeFi közösségétől és a szabályozóktól, az innovációra összpontosítva.
Az EKB csatája a kriptoval: végső lépés
A DeFi és a kriptovaluták régóta szembesülnek a szabályozó testületek visszaszorításával annak érdekében, hogy több törvényt vezessenek be a digitális pénzügyi világba. A szigorúbb szabályozás több befektetőt vonzhat a kriptopiacra azáltal, hogy bizalmat kelt a befektetéseiket védő pénzügyi rendszerekben. Ez nem fekete-fehér probléma, hanem olyan, amely árnyalatokkal jár. Ettől függetlenül a kriptográfia itt marad, és a hagyományos pénzügyi rendszernek alkalmazkodnia kell, különben le kell maradnia.
